Légtechnikai audit

Légtechnikai audit: A meglévő rendszerek diagnosztikája és optimalizálása

Ahogy egy autónak szüksége van az időszakos műszaki vizsgára és a szervizre, úgy a légtechnikai rendszerek sem működhetnek évtizedekig ellenőrzés nélkül. A por lerakódik, a szűrők eltömődnek, a mozgó alkatrészek kopnak, és az épület belső tereinek funkciója is megváltozhat az évek során.

A légtechnikai audit egy átfogó mérnöki felülvizsgálat, amelynek célja a rendszer higiéniai, áramlástechnikai és energetikai állapotának feltérképezése.

Mikor van szükség légtechnikai auditra? A figyelmeztető jelek

Ha az alábbi tünetek közül egyet vagy többet tapasztal az épületben, a rendszer valószínűleg már nem az eredeti tervek szerint működik.

• "Beteg épület szindróma" (SBS): a dolgozók gyakran panaszkodnak fejfájásra, fáradtságra, vagy indokolatlanul magas a légúti megbetegedések száma.
• Megnövekedett rezsiköltségek: a villanyszámla folyamatosan emelkedik, holott az épület használata nem változott.
• Kellemetlen szagok és zajok: a légcsatornákból érkező por, dohos szag, vagy a ventilátorok erőlködő, "búgó" hangja.
• Épületfunkció-váltás: egy korábbi raktárból iroda lett, vagy megváltozott a gépek/emberek elrendezése, így a régi szellőzés már nem fedi le az új igényeket.

Az audit 3 fő pillére

Egy szakszerű audit sosem csak "ránézésből" áll. Egzakt mérésekre és vizuális diagnosztikára épül.

1. Higiéniai állapotfelmérés (a láthatatlan ellenség)

A légcsatornák belseje ideális táptalaja lehet a gombáknak és baktériumoknak, különösen, ha a páratartalom magas és a szűrők karbantartása elmaradt.

• Kamerás csővizsgálat: száloptikás kamerákkal vagy kisméretű robotokkal végignézik a légcsatorna-hálózatot.
• Porvastagság mérése: speciális sablonokkal mérik a lerakódott por mennyiségét (g/m²). Ha ez meghaladja a szabványos határértéket, elrendelik a hálózat gépi tisztítását.

2. Áramlástechnikai mérések (a valóság vs. terv)

Lefolytatják a beszabályozásnál megismert méréseket, de itt nem állítanak, hanem regisztrálják a jelenlegi állapotot. Megmérik a tényleges légmennyiségeket a befúvókon, ellenőrzik a hőmérsékletet, a páratartalmat és a terek CO2-szintjét.

3. Energetikai felülvizsgálat (a pénztárca védelme)

Az elavult (pl. régi ékszíjas) ventilátorok vagy az elkoszolódott rendszerek rengeteg áramot pazarolnak. A mérések során feltérképezik a rendszer nyomásviszonyait és áramfelvételét.

Műszaki fókusz: az SFP (fajlagos ventilátorteljesítmény)

Az audit egyik legfontosabb mérőszáma az SFP (Specific Fan Power). Ez mutatja meg, hogy a rendszer mennyire hatékonyan bánik az elektromos energiával a levegő mozgatása során.

Kiszámítása a következő képlettel történik:

• : fajlagos ventilátorteljesítmény (kW/(m3/s))
• : a légkezelő (ventilátorok) által felvett összes elektromos teljesítmény (kW)
• : a szállított légmennyiség (m3/s)

Szakmai iránytű: a modern (SFP1 vagy SFP 2 osztályú) rendszerek SFP értéke 0,5 - 1,25 kW/(m3/s) között mozog. Egy elavult, rosszul karbantartott rendszernél ez az érték könnyen 2,5 - 3,0 fölé kúszhat, ami dupla vagy tripla villanyszámlát jelent!

Megoldások az audit után

Az audit végén a megrendelő egy részletes jegyzőkönyvet és akciótervet kap. A leggyorsabb megtérülést (ROI) hozó beavatkozások általában az alábbiak.

1. Szűrő-optimalizálás: az energiaveszteség egyik fő okozója az elöregedett, vagy eleve magas kezdeti ellenállású szűrő. Egy korszerű, alacsony nyomásesésű (energiatakarékos) ePM1 vagy ePM2.5 szűrő beépítésével a ventilátor munkája drasztikusan csökken. A Krill Zrt. kínálatában található minőségi szűrőkkel azonnali energiamegtakarítás érhető el.
2. Hálózat tömítése: ha az audit során kiderül, hogy a levegő elszökik a falszakaszokon, a kötések utólagos tömítésével (vagy az elöregedett idomok gumitömítéses, ATC 2 osztályú elemekre történő cseréjével) helyreállítható a hatékonyság.
3. Rendszertisztítás: a mechanikai tisztítás (kefés robotok) után a tiszta légcsatorna ellenállása lecsökken, így javul az SFP érték.